Legyek

Az első dolog amit megosztok veletek az egyik vers amit írtam:

Legyek

Csendben járok, zajt nem csapok,

Én itt csak megfigyelő vagyok.

Testem merev, nem mozdul;

Szemem üvegesen felfelé bámul.

A közelben egy kutya csahol,

Nedves orra már arcomhoz simul.

Megzavarja a legyeket, nyüszít, a magas fűbe lapul.

Gazdája már hívja, de ő mellőlem el nem mozdul.

Nagy sikoly, sírás, pánik;

Nem soká' szirénák zaja hallatszik.

Nyomozók és mentősök nyüzsgése megtöri a csendet,

Kutatnak, ki hagyta itt ezt a gyönyörű testet?

Fejemhez alvadt vér tapadt,

Ruhám koszos és szakadt.

Gyenge pulzusom még alább hagy,

De a mentős szól hozzám; Ne add fel, már jó kezekben vagy!

Elsírnám, hogy mi bajom, ki tette ezt velem,

De ajkam nem mozdul, nyelvem hideged pihen.

Nincs szívhang, újra kell éleszteni! - kiált fel hirtelen,

de hangja már a távolból szól, szavát már nem érthetem.

A szirénák elhallgattak, óvatosan letakarnak.

Fekete zsákhoz fekete vérem párosul, visszacsalogatva a légy rajt családostul.

Késő van, mindenki fárdt, menjetek hát aludni, legyek.

Ti végig itt voltatok,  mindent láttatok és éreztetek.

Láttátok ahogy üldözőm kerget, majd a földre taszít,

Remegő szájamhoz alkoholos rongyot szorít.

Éreztétek a szelet mely a kutya ugatását idefújta,

Éreztétek teste ingatag mozgását mikor gyáván menekülőre fogta.

Jöjjetek, gyűljetek, kedves, mindent tudó legyek.

Nem zavartok, ne féljetek; kezem el nem heseget.

Hallom örömötöket, vérem szaga ámor mindenkinek.

Aztán térjetek nyugovóra, késő van, pihenjetek.

Hát gyertek csak, aludjatok velem.

Minden azzal kezdődött, hogy a kertben éppen szilvát magvaltunk a mamámmal, és volt egy légy ami olyan kitartóan jött mindig vissza, hogy már idegesítő volt. Ekkor mamám megszólalt, hogy "Menjetek már aludni legyek, itt az ideje, elég késő van." Nekem meg kissé szuicid hangulatomban az jutott eszembe róla, hogy "Gyertek, aludjatok velem." Én sem tudom miért. Később leültem, és megszületett ez, itt-ott egy kis javítással. Mikre nem képes egy jelentéktelennek tűnő mondat...

Mivel nem vagyok professzionális költő - és szerintem a versírás egy tág fogalom, majd ezt kicsit jobban kifejtem a későbbiekben- nem tudom mennyire számít poetikusan elfogadhatónak.

Nekem azért így is tetszik, elégedett vagyok vele. Véleményt szívesen fogadok! ^^