Eljött ez a nap is mikor végre megnyitom a blogot! Úgy érzem magam mint egy állatkert igazgatója, aki átvágja ollóval a piros szalagot, aztán beszalad az egyetlen hatalmas kifutóba, hogy "Jöjjenek kedves vendégek!" *kuncog* Értitek, mert én vagyok az aki a saját állatkertjét igazgatja - amiben én vagyok az állat. ((Jah, túl szájbarágós vagyok? Ooops...))
Találhattok majd ficiket, verseket, élettörténeteket, random ötleteket, emlékeket, doujinokat, és tulajdonképpen mindent ami a fejemből kipattan. Remélem nem vesztek el a kifutó körül, igyekszem minél több táblát kirakni!
'S most az igazgató/turista látványosság leveti kalapját:
Hali! o3o A "fedőnevem" Emiko Schiffer, de hallgatok a Bogyóra és a Mikora is. Mától számítva pontosan 58 nap múlva leszek törvény szerint nagykorú, és ezzel a nyakamba zúdul tíz tonna plusz egy bolhányi felelősség. Már nyolc éve, hogy a családommal Írországba költöztünk és manóföldön éljük borongós életünket. Nem, mármint szó szerint. Segítek vázolni a képet - képzeld el ahogy felnézel a babakék égre, érzed a nap meleg simogatását. Na most önts a vászonra három-hat liter szürke festéket, nyomd a fejed a ventilátor elé és valaki permetezzen az arcodba kútvizet. Kész, máris a lankákon érzed magat, szinte hallani a tehenek bőgését, és érezni a Border Collie-k ázott kutyaszagát. Mélyebben belegondolva, mégis megszerettem ezt a helyet, csak ezt mindig elfelejtem amikor szakadó esőben indulok a szolgaképzőbe ((vagy ti nem így hívjátok a sulit?)) - csereruhában, mert sz@rrá ázik az egyenruhám mire odaérek, ha van nálam esernyő ha nincs. *Totoro feeling* Eskü beszerzek egy böszmenagy lapulevelet, de inkább cicabuszon tenném még azt a 750 méter távot.
A szolgaképző egy erős, egynemű katolikus iskola, nagyjából olyan mint a Matula ((süti annak aki érti ezt az Abigél referenciát)). Végösszegben nem sok bajom van vele, és talán, ismétlem és erőltetetten hangsúlyozom, TALÁN nem bánom, hogy oda járok. Az egyenruhának kimondottan örülök mert nincs bennünk versengési vágy, sminkelni - hál'Istennek- tilos, ezért mindenki úgy néz ki mint egy emberi élőlény. Egy szabály hágja nagyon az agyamat, mégpedig az, hogy tilos hajat festeni - nem természetes színűre. Miben gátolja a diákokat az egyéni hajszín? Teljesen le vagyunk szabályozva! Nekem perpillanat fakó cseresznye színű a hajam -nem, véletlenül sem rózsaszín!- ezért egy szép kendővel a fejemen kezdem a tanévet, ha tetszik a tanári karnak, ha nem. ^^ *sejtelmes mélyen kezdődő de relatív magasan végződő hangsúllyal* Meeeeeeeeeeert...
Egyedül az tartja bennem a lelket, hogy azt tanulhatom -java arányban- amit én választok a listáról. Matek, angol és ír kötelező (írből fel vagyok mentve, hehe) és band subjectként felvetten a franciát, spanyolt, művszetet (+műv.törit) és földrajzot. A másik dolog meg az, hogy már csak egy év van hátra és the end, finito, vége.
Szolgaképző után egy cork-i egyetem nyelv centrumában akarok továbbtanulni, meglepő módon, nyelveket tanulni (spanyol, olasz, japán, angol).
Zárásképpen csak annyit szeretnék mondani, hogy:
Ide kattintva többet megtudhatsz a blog és a mostani énem megalakulásával kapcsolatban. Nagyon örülök a találkozásnak, és köszönöm, hogy arra szánod az idődet, hogy betérj a magánállatkertembe! Yoroshiku! *derékszögben meghajol*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése